#033 Tkacsik Márta – "Sokat eszünk, és mégis éhezünk"

dzsungelharc

"Mintha minden, amit eddig csináltam, ide vezetett volna" – mondja Rétalji Igor vendége, Tkacsik Márta. Elméleti matematikusnak tanult, és ez a határokat feszegető gondolkodásra ösztönözte. Rögtön egy olyan problémával kezdett foglalkozni, amelynek megoldása akkor szinte lehetetlennek tűnt, és ez, ahogy fogalmaz, "ad némi alázatot a világgal szemben". Ám elszántsága cseppet sem csökkent, és amikor első munkahelyén találkozott az akkor még csak a kezdeteknél tartó világhálózatokkal, rögtön ráérzett, hogy ez neki való dolog: a hálózatok, a kommunikáció, a dolgok, jelenségek összekapcsolása. Így a következő évtizedekben az elektronikus piacterekkel, komplex vállalati informatikai infrastruktúrákkal foglalkozott. Egy idő után azonban rájött, valami nem jó: az ő világukban mindent saját maguk határoznak meg, és ebből elkezdett hiányozni a valóság, az élet.

Életének egy nehéz fordulata azonban újra előhozta tudós énjét, és a saját problémájára talált válasz arra ösztönözte, hogy mások számára is hozzáférhetővé tegye a megoldást – ebből született a Patikakert. A teljesen vegyszermentes, ásás nélküli, regeneratív gazdaságban feketebogyós gyümölcsöket termesztenek munkatársaival, amelyeket kézzel szednek le, mivel a gépi szedés éppen a gyümölcsök lényegét öli meg. Ültetvénye az ember és a természet szimbiózisa, ahol a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a növekedés nem közgazdasági, hanem az élőlények sokféleségében van. "Ez nem cél-, hanem értékracionális világ" – vallja erről Tkacsik Márta, aki a természetben naponta megtapasztalt együttműködést szeretné kiteljesíteni a saját vállalkozásában.

(Fotó: Rákossy Péter)