„Lényegében minden kutatásom rólam szól”

Kék Egyenlőség

Több évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a családban megkérdőjelezhetetlen tekintélyként és a fegyelmező funkció megtestesítőjeként megjelenő férfitől eljussunk a párkapcsolatban és a családban az érzelmi egyensúly fenntartásában is szerepet vállaló, empatikus férfiig.

Ezzel párhuzamosan a személyközi viszonyainkból is folyamatosan párolog el az erőszak, az agresszió, ennek ellenére a 20. század mégis minden korábbinál több áldozatot követelő fegyveres konfliktusokat, háborúkat, népirtásokat hozott. Hadas Miklós szociológus Fáber Ágoston kérdéseire válaszolva erre a látszólagos ellentmondásra is magyarázattal szolgál.

Hadas Miklós szociológust, maszkulinitáskutatót, Pierre Bourdieu egykori tanítványát többek között arról kérdeztük, hogy az elmúlt évszázadok során hogyan alakultak át a férfiuralom mintázatai. Tudományos munkásságával összefüggésben arra is kitér, hogy milyen hatások formálták saját maszkulinitását, honnan származik az a habitus, amelyet férfiként a magáévá tett, és a feminista művek olvasása, valamint szociológiai kutatásai hogyan hatottak vissza életére. Hadas Miklóst a Romániában és Szlovákiában élő magyarság körében folytatott aktuális kutatásáról is kérdeztük, amelynek fő törekvése a társadalomelemzés mikro- és makroszintjének összekapcsolása, ezen belül többek között a különböző etnikai, nyelvi, regionális és osztálykörnyezetből érkező emberek beállítódásainak szociológiai értelmezése.
És hogy mit keresnek a lovak a „csolnakban”? A beszélgetésből ez is kiderül.